Ugrás a tartalomhoz
Független villanyszerelési tudástár Tájékoztatás · Biztonság · Közérthetőség

Elektromos energia tárolása

Ceruzaelemek pozitív pólusainak közeli képe

Ceruzaelemek pozitív pólusainak közeli képe.

Röviden

Mi különbözteti meg az energiatároló kW- és kWh-adatát? Akkumulátorok, kondenzátorok és szivattyús tározók, ellenőrizhető üzemidő- és veszteségpéldával.

Hirdetés

Az energiatárolás lehetővé teszi, hogy az energiát más időpontban használjuk fel, mint amikor rendelkezésre áll. A jó tárolási megoldást a feladat dönti el: néhány pillanatnyi teljesítményingadozást kell áthidalni, több órás fogyasztást kell ellátni, vagy egy nagy energiarendszer működését kell segíteni?

Az elektromos energia tárolásának alapjai

A tárolás során az energia megőrizhető például kémiai, mechanikai vagy elektromos térhez kapcsolódó formában. Akkumulátorban elektrokémiai folyamat, szivattyús tározóban a víz helyzeti energiája, kondenzátorban elektromos tér teszi lehetővé a későbbi energiaátadást. Ezért pontatlan az az állítás, hogy minden esetben az elektromosságtól eltérő energiahordozóra kell áttérni.

A töltésnek, tárolásnak és kisütésnek veszteségei vannak. A rendszer a korábban felvett energiából tud később leadni. Az EIA műszaki ismertetője ezért külön kezeli a tárolóból kiadott és a működtetéséhez, feltöltéséhez szükséges energiát. A hatásfok összevetésekor azt is tisztázni kell, mely pontokon mérték a be- és kimenő energiát, és beleszámították-e a rendszer saját fogyasztását.

Saját szemléltető számítás: ha ugyanazon teljes töltési–kisütési ciklusban a rendszer 10 kWh-t vesz fel, a fogyasztókhoz pedig 8 kWh jut vissza, az így meghatározott hatásfok 8/10 = 80%. A 2 kWh különbség veszteség és a figyelembe vett működési energia. Ez számítási példa, egyetlen termék mérési eredményét sem helyettesíti.

Tárolási módszerek és technológiák

  • Akkumulátor: elektrokémiai energiatároló. Használják hordozható készülékekben, járművekben és villamos hálózatokhoz kapcsolódó rendszerekben is. A kémia, a teljesítmény és az üzemi körülmények szerint eltérő megoldásokat kell összehasonlítani.
  • Kondenzátor és szuperkondenzátor: gyors energiafelvételre és -leadásra alkalmas. A nagy leadható teljesítmény nem azonos a nagy eltárolható energiamennyiséggel; az Eaton összehasonlító anyaga ezt a különbséget szemlélteti.
  • Szivattyús energiatározó: feltöltéskor magasabb tározóba szivattyúzzák a vizet, energiaigény esetén pedig turbinán keresztül engedik vissza. Nagy rendszereknél alkalmazható, a helyszín és a létesítési feltételek meghatározók.

A tárolás szerepe a megújuló energia felhasználásában

Az elektromos energia tárolása különösen fontos szerepet játszik a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia esetében. Ezek a források természettől függően változó energiatermelést biztosítanak, ami kihívást jelenthet az energiaellátás stabilitása szempontjából.

  1. Napenergia: a napelemek nappali termelése a besugárzástól függ. Felhős időben is hasznosíthatnak szórt sugárzást, ezért a rossz idő nem jelent automatikusan nulla termelést. A korábban eltárolt energia későbbi, például esti fogyasztást szolgálhat ki.
  2. Szélenergia: a szélerőművek termelése a szélviszonyokkal változik. A tároló a korábban megtermelt energia egy részét szélcsendes időszakra is átviheti. Az áthidalható időt a rendelkezésre álló energia és az ellátandó terhelés korlátozza.

A tároló a termelés és fogyasztás időbeli eltérését kezelheti. A szükséges méretet ezért a használati adatokból célszerű meghatározni, nem pusztán a napelemek névleges teljesítményéből.

Kilowatt és kilowattóra: mindkettőt kérdezd meg

A kW teljesítményt jelöl: milyen ütemben adható le az energia. A kWh energiamennyiség: összesen mennyi energia áll rendelkezésre. Két azonos kWh-adatú tároló megengedett teljesítménye jelentősen eltérhet.

Saját, egyszerűsített példa: két rendszer egyaránt 4 kWh hasznos energiát tud a fogyasztókhoz eljuttatni. Az egyik legfeljebb 1 kW, a másik 4 kW folyamatos teljesítményt tud leadni. Állandó 1 kW terhelés mellett az ideális időszámítás mindkettőnél 4 óra. Egy 2 kW-os terhelést viszont az első rendszer nem tud a megadott folyamatos teljesítménnyel kiszolgálni, hiába van benne még energia. A másodiknál a számított idő 4/2 = 2 óra.

A példa hasznos, már a fogyasztóhoz eljuttatható energiával számol. Ha csak névleges kapacitást ismersz, a rendelkezésre álló tartomány, a veszteségek és a készülék működési korlátai miatt ebből még nem következik a valós üzemidő.

A rövid idejű csúcsteljesítményhez mindig időtartam is tartozik. Ezt ne használd a többórás üzemidő számításában folyamatosan rendelkezésre álló teljesítményként. Bekapcsoláskor nagyobb igényű fogyasztónál a folyamatos ellátás és az indítás feltételeit külön kell ellenőrizni.

Mit tartalmazzon egy érdemi ajánlat?

  • A tervezett cél: saját termelés későbbi felhasználása, teljesítménycsúcsok csökkentése vagy áramszüneti tartalék.
  • Névleges és hasznos energiatárolási kapacitás, folyamatos és rövid idejű teljesítmény, valamint a hozzájuk tartozó feltételek.
  • Mely fogyasztók működhetnek áramszünetkor, és milyen kialakítással valósul meg a tartaléküzem?
  • Telepítési környezet, karbantartás, garanciális feltételek és a kapacitás megváltozásának kezelése.
  • A gazdasági számítás saját használati adatai és tarifafeltételei, az általános megtérülési ígéret helyett.

A szükséges energia becsléséhez először a fogyasztókat és üzemidejüket írd össze. Ebben az áramfogyasztás-kalkulátor segíthet. A rendszer kiválasztásához az időbeli terhelést és a bekapcsolási igényeket is egyeztetni kell a tervezővel.

Online Marketing és Pszichológia – a kiadó könyve
Online Marketing és Pszichológia című könyv

Három kérdés az olvasottakról

Válassz minden kérdésnél egy választ. Minden helyes válasz 1 pontot ér; a megoldásokat a kérdések után nyithatod meg.

  1. Egy tárolóban 4 kWh hasznos energia van, de legfeljebb 1 kW folyamatos teljesítményt ad le. Elláthat-e tartósan egy 2 kW-os fogyasztót?

    A: Igen, mert a 4 nagyobb a 2-nél.
    B: Nem; a folyamatos teljesítménykorlátot is teljesíteni kell.

  2. A példában 10 kWh felvett energiából 8 kWh jut vissza. Mennyi a megadott mérési határok közötti hatásfok?

    A: 80%.
    B: 125%.

  3. Egy ajánlat csak névleges kWh-kapacitást ad meg. Ebből biztosan kiszámítható a fogyasztó valós üzemideje?

    A: Nem; a használható energiatartomány és a rendszer korlátai is szükségesek.
    B: Igen, minden további adat nélkül.

Megoldások és a pontszám értelmezése
  1. B. A kWh energiamennyiség, a kW teljesítmény. A két különböző korlát egyikét sem helyettesíti a másik.
  2. A. A kiadott energiát osztjuk a felvettel: 8/10 = 0,80.
  3. A. A cikk időszámítása már a fogyasztóhoz eljuttatható energiával számol. A névleges kapacitás ettől eltérhet.

0–1 pont: Olvasd újra a kW/kWh különbségét és a 10/8 kWh-s veszteségpéldát; írd a két mértékegység mellé, mit jelentenek.

2 pont: Nézd át az elrontott válasz magyarázatát. A saját ajánlatban keresd meg a hasznos kapacitást, a folyamatos teljesítményt és a hatásfok feltételeit.

3 pont: A három számítási és értelmezési különbséget felismerted. A saját fogyasztóid üzemidejét és indítási igényét még a konkrét rendszer adataival kell összevetni.

Források és további ellenőrzés

Online Marketing és Pszichológia – a kiadó könyve
Tanulj reklámpszichológiát a könyvemből

Biztonsági megjegyzés

Ez a cikk ismeretterjesztő céllal készült. A helyszíni adottságok eltérhetnek, ezért szerelés vagy átalakítás előtt kérj megfelelő szakembertől ellenőrzést.

DG Dekor v1.0.2

GA4-kiegészítő: v1.1.2