A vezetékek névleges terhelhetősége – vagyis az a folyamatos áram, amelyet látható öregedés, veszélyes hőmérséklet‑emelkedés és elfogadhatatlan feszültségesés nélkül elviselnek – csak látszólag „csak” egy táblázatból kiolvasható adat. Valójában öt korrekciós tényező interakcióját kell mindig számszerűsítenünk: (1) környezeti hőmérséklet‑szorzó kΘ, (2) kötegelési szorzó kG, (3) földbe fektetés vagy szabadon szerelés szorzó kL, (4) szigetelés‑anyag szorzó kSZ és (5) üzemidő‑profil...

Kevés iparági mítosz él olyan makacsul a köztudatban, mint az, hogy a „vastagabb vezeték mindig jobb”. A legenda 1896‑ra nyúlik vissza, amikor a New York-i Edison‑hálózat egyik ágában egy alulméretezett rézkábel gyakorlatilag felizzott, majd lángra lobbantotta a tartógerendákat – s ezzel beírta magát a mérnöki tankönyvek fekete krónikájába. A történet ma is körbejár a szakmában,...

Az elektromos feszültség (jele: U) az egyik legfontosabb fogalom a villamosságtanban és a hétköznapi gyakorlatban. A világunkban szinte mindent körülvesznek elektromos eszközök, amelyek működését valamilyen feszültségforrás biztosítja: gondolj a hálózati áramra, az elemekre, akkumulátorokra, vagy éppen a napenergiás rendszerekre. Amikor azt mondjuk, hogy egy elem 1,5 V-os, vagy a konnektorban 230 V van, akkor valójában...

Az elektromos jelenségek lenyűgöző univerzumában az „elektromos indukció” és az „elektromos fluxus” sokszor csak mint említésre kerülő fogalmak jelennek meg, pedig létfontosságúak a villamosságtan és az ipari alkalmazások szempontjából. Talán már találkoztál velük, amikor például kondenzátorok működését vizsgáltad, vagy éppen a statikus feltöltődéssel, az elektromos mező erővonalaival, illetve a villámok kialakulásával kapcsolatban olvastál. De az...

Az elektromos térerősség a villamosságtan egyik sarkalatos fogalma, mely lényegében azt írja le, hogy mekkora erő hatna egységnyi töltésre a tér egy adott pontján. Ha visszatekintünk az iskolás évekre, valószínűleg a „műanyag vonalzót megdörzsölöd gyapjúval, majd apró papírdarabkákhoz közelíted” kísérlet ugrik be elsőként. Ekkor jól láthatóvá válik a statikus elektromosság és annak hatása, de ez...

A Coulomb-féle erő a klasszikus elektrosztatika egyik alapvető jelensége. Talán a hétköznapokban a „műanyag vonalzót megdörzsölöd gyapjúval, majd az apró papírdarabkák a vonalzóra tapadnak” kísérletből ismerős, de valójában a világegyetem működésének meghatározó részeként fontos szerepet tölt be a természetben és a modern iparban. Úgy gondolom, hogy a Coulomb-törvény egyfajta kapu a fizika nagyobb területei felé:...

Az elektromos töltés és az elektromos tér világa sokaknak először talán csak a műanyag vonalzó és a papírdarabkák klasszikus kísérletével válik érdekessé. Mégis, a modern társadalom számtalan hétköznapi, technológiai és ipari folyamata épül e kettő jelenségre. Gondolj csak bele: a számítógép, a mobiltelefon, az elektromos áramot hasznosító gépek, vagy épp a statikus elektromossággal kapcsolatos tapasztalataid...

A kábelterhelhetőség azt mutatja meg, hogy egy adott elektromos kábel mekkora áramot képes hosszú időn át biztonságosan vezetni anélkül, hogy a szigetelés károsodna vagy veszélyes túlmelegedés következne be. Ez kiemelten fontos téma az épületvillamosság és az ipari villamos energia-elosztás területén, hiszen az alulméretezett kábelek nemcsak hibákhoz, hanem akár tűzesetekhez is vezethetnek. Amikor áram folyik egy...

Ha régi vagy felújításra szoruló épületben tervezed lecserélni a villamos vezetékeket, több olyan szempont is van, amit nem szabad figyelmen kívül hagynod. Amellett, hogy egy elavult hálózat sok kényelmetlenséggel járhat (mint például gyakori kismegszakító-leoldások), a legfontosabb az, hogy a biztonságod forog kockán. Egy jól megtervezett, modern hálózat későbbi költségektől és kellemetlen meglepetésektől kímél meg. Az...

Ha villanyszerelésbe kezdesz, és azon töröd a fejed, hogy pontosan milyen keresztmetszetű vezetékre van szükség a különböző alkalmazásokhoz, akkor remek helyen vagy. Fontos tisztában lenned a lakásod vagy házad igényeivel, a várható terheléssel és a biztonsági szempontokkal is. Ebben a „pszichológiai” megközelítés is segíthet: ahogyan az emberi elme vágyik a stabilitásra és a biztonságra, úgy...