Amikor 1879-ben Thomas Edison először kapcsolta fel nyilvánosan az izzólámpáit a Menlo Park-i laboratóriumban, a közönség ámulata nemcsak a fénynek szólt, hanem annak a láthatatlan erőnek is, amely mozgásba hozta a szénszálat: az elektromos áramnak. Akkoriban még kevesen értették, valójában mi mozog a vezetékekben, és hogyan függ össze a fény intenzitása az úgynevezett feszültséggel. Még...

A vezetékek névleges terhelhetősége – vagyis az a folyamatos áram, amelyet látható öregedés, veszélyes hőmérséklet‑emelkedés és elfogadhatatlan feszültségesés nélkül elviselnek – csak látszólag „csak” egy táblázatból kiolvasható adat. Valójában öt korrekciós tényező interakcióját kell mindig számszerűsítenünk: (1) környezeti hőmérséklet‑szorzó kΘ, (2) kötegelési szorzó kG, (3) földbe fektetés vagy szabadon szerelés szorzó kL, (4) szigetelés‑anyag szorzó kSZ és (5) üzemidő‑profil...

Kevés iparági mítosz él olyan makacsul a köztudatban, mint az, hogy a „vastagabb vezeték mindig jobb”. A legenda 1896‑ra nyúlik vissza, amikor a New York-i Edison‑hálózat egyik ágában egy alulméretezett rézkábel gyakorlatilag felizzott, majd lángra lobbantotta a tartógerendákat – s ezzel beírta magát a mérnöki tankönyvek fekete krónikájába. A történet ma is körbejár a szakmában,...

Az elektromos feszültség (jele: U) az egyik legfontosabb fogalom a villamosságtanban és a hétköznapi gyakorlatban. A világunkban szinte mindent körülvesznek elektromos eszközök, amelyek működését valamilyen feszültségforrás biztosítja: gondolj a hálózati áramra, az elemekre, akkumulátorokra, vagy éppen a napenergiás rendszerekre. Amikor azt mondjuk, hogy egy elem 1,5 V-os, vagy a konnektorban 230 V van, akkor valójában...

Az elektromos jelenségek lenyűgöző univerzumában az „elektromos indukció” és az „elektromos fluxus” sokszor csak mint említésre kerülő fogalmak jelennek meg, pedig létfontosságúak a villamosságtan és az ipari alkalmazások szempontjából. Talán már találkoztál velük, amikor például kondenzátorok működését vizsgáltad, vagy éppen a statikus feltöltődéssel, az elektromos mező erővonalaival, illetve a villámok kialakulásával kapcsolatban olvastál. De az...

Az elektromos térerősség a villamosságtan egyik sarkalatos fogalma, mely lényegében azt írja le, hogy mekkora erő hatna egységnyi töltésre a tér egy adott pontján. Ha visszatekintünk az iskolás évekre, valószínűleg a „műanyag vonalzót megdörzsölöd gyapjúval, majd apró papírdarabkákhoz közelíted” kísérlet ugrik be elsőként. Ekkor jól láthatóvá válik a statikus elektromosság és annak hatása, de ez...

A Coulomb-féle erő a klasszikus elektrosztatika egyik alapvető jelensége. Talán a hétköznapokban a „műanyag vonalzót megdörzsölöd gyapjúval, majd az apró papírdarabkák a vonalzóra tapadnak” kísérletből ismerős, de valójában a világegyetem működésének meghatározó részeként fontos szerepet tölt be a természetben és a modern iparban. Úgy gondolom, hogy a Coulomb-törvény egyfajta kapu a fizika nagyobb területei felé:...

Az elektromos töltés és az elektromos tér világa sokaknak először talán csak a műanyag vonalzó és a papírdarabkák klasszikus kísérletével válik érdekessé. Mégis, a modern társadalom számtalan hétköznapi, technológiai és ipari folyamata épül e kettő jelenségre. Gondolj csak bele: a számítógép, a mobiltelefon, az elektromos áramot hasznosító gépek, vagy épp a statikus elektromossággal kapcsolatos tapasztalataid...