Az elektromosság széles körű elterjedése a 19. század végén forradalmi változásokat hozott, de egyúttal új veszélyeket is rejtett magában. Dr. Gärtner Ágoston egyetemi tanár 1896-ban kiadott, „Közegészségtan alapvonalai” című könyvében külön fejezetet szentelt az elektromos világítás bevezetésével járó sérüléseknek és haláleseteknek.
Fontos megjegyezni, hogy ebben az időszakban az elektromosság felhasználása még gyerekcipőben járt, és kevés megbízható információ állt rendelkezésre. Még a szakmai körökben is sok tévhit és feltételezés alakította a véleményeket – ahogy ez gyakran megtörténik egy kevéssé ismert, új jelenség esetében.
Gärtner tanár úr röviden foglalkozik az áram élettani hatásaival. Szerinte az 1000 voltos egyenáramot még el lehet viselni, míg ugyanilyen feszültségű váltakozó áram már halálos lehet. Óvintézkedésként a 250 volt alatti egyenáram használatát, a jó szigetelést és a munkások ésszerű óvatosságát javasolja.
A könyv külön tárgyalja az „elektromos fényt” is, amely a gyertya, a petróleum és a gáz mellett kezdett elterjedni. Gärtner leírja az ívlámpák és izzólámpák működési elvét, kiemelve az ívlámpák vakító fényét, amelyet homályos üvegharangokkal javasoltak enyhíteni.
Bár sokan ösztönösen ellenálltak az elektromos áram bevezetésének, és számos áramellenes propaganda létezett, a fejlődés megállíthatatlan volt. Ezt jól példázza egy 1889-es karikatúra, „A féktelen démon”, amely az elektromos áramot egy veszélyes pókként ábrázolja. A rajzon egy villanyvezetékekbe gabalyodott, látszólag halott férfi látható, körülötte összeesett vagy menekülő emberekkel.
Noha a korai elektromos világítás valóban rejtett veszélyeket, a tévhitek és túlzások is jelentős szerepet játszottak az elektromossággal kapcsolatos félelmek kialakulásában. Ahogy az ismeretek bővültek és a technológia fejlődött, úgy vált egyre biztonságosabbá és elfogadottabbá az elektromos áram használata.
Ma már elképzelhetetlen lenne az életünk elektromosság nélkül, de fontos, hogy emlékezzünk azokra az úttörőkre, akik szembenéztek az ismeretlennel, és megnyitották az utat a modern világ felé. Gärtner tanár úr könyve értékes korrajz, amely betekintést nyújt abba, hogyan küzdöttek meg eleink egy új, forradalmi technológia kihívásaival, tévhitekkel és valós veszélyekkel a 19. század végén.
